Mezey Egervárinak is üzent 70. születésnapján

Mezey György játékosként 1957 és 1972 között a TFSE, a Keszthelyi MTK, a Budafoki MTE és a Budapest Spartacus színeiben szerepelt. Edzői karrierjét 24 évesen a Keszthelyi MTK-ban kezdte, első jelentős sikerét 1975-ben a BVSC-vel ért el, amikor csapatával megnyerte a másodosztályt. Az élvonalbeli váltás is jól sikerült, 1977-től 1980-ig az MTK-nál dolgozott, ahol az 1977/78-as idényben bronzérmet szerzett a csapattal.

Mezey György pályafutása 1980-ban újabb fontos mérföldkőhöz ért, a magyar válogatotthoz szerződtették, Mészöly Kálmán szövetségi kapitány munkáját segítette másodedzőként, majd az utánpótlás- és olimpiai válogatott vezetőedzője is ő lett.

Az MLSZ azzal ismerte el munkáját, hogy 1983-ban kinevezte a megüresedett szövetségi kapitányi posztra. Mezey György a következő két évben érte el edzői pályafutása egyik legnagyobb sikerét, irányításával a magyar válogatott kiharcolta az 1986-os világbajnoki részvételt: öt győzelemmel és egy vereséggel (a hollandok ellen már tét nélküli meccsen szenvedtünk vereséget) csoportelsőként nyerte selejtező csoportját, és az első helyig jutott az európai ranglistán. 1985 különösen sikeres év volt az életében, ekkor az év labdarúgó edzőjének választották Magyarországon, majd megkapta az év európai szövetségi kapitánya címet is. 1986 márciusában, a világbajnokság előtt válogatottunk 3-0-ra verte a Népstadionban Brazíliát.

A sikertelen világbajnokság után Mezey György távozott posztjáról, Kuvaitban vállalt munkát előbb szövetségi kapitányként, majd az al-Jarmúk vezetőedzőjeként. 1988-ban, rövid időre újra a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett.

Szövetségi kapitányként 35 mérkőzésen 20 győzelem, 7 döntetlen és 8 vereség a mérlege, a válogatott ez idő alatt 57 gólt rúgott, és 34-et kapott.

1989/90-es szezonban dolgozott egy finn csapat, a Hanko IK vezetőedzőjeként, majd hazatért. Előbb a Kaszás Gábor halála után megüresedett Videoton kispadját foglalta el a szezon végéig, majd 1990-től 1992-ig a Budapest Honvéd csapatát irányította. Vezetésével már az első kispesti idényében bajnoki aranyérmet nyert a Honvéd.

1992-ben ismét Kuvait következett, ahol az al-Tadhamon vezetőedzőjeként bajnokságot nyert. Hazatérése után a BVSC-ben már nem edzőként, hanem menedzserként vállalt munkát, 1996-ban a klub történetének legnagyobb sikereként a bajnokságban és a Magyar Kupában is ezüstérmet szerzett. Ezt követően edzői munkát már csak ritkán és rövid időre vállalt: a 2000/2001-es szezonban a Vasas, illetve 2003-tól 2004-ig az Újpest csapatánál dolgozott.

2009-ben kinevezték az FC Fehérvár vezetőedzőjének, ahol addig sportigazgatóként dolgozott. Az itt végzett munka gyümölcse volt edzői pályafutása második bajnoki címe a 2010/2011-es szezonban. Fehérvári munkájának elismeréseként idén augusztusban Székesfehérvár díszpolgárává avatták.

1991-ben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) bevezette az egységes európai licencet, valamint kidolgozta az európai edzőképzés rendszerét. Az MLSZ 1995-ben csatlakozott a programhoz, majd hétéves munka után a Mezey György vezette edzőképző 2002. november 8-án teljes jogú tagjává vált az UEFA Európai Edzőképző Projektnek.

Az idén új lendületet kapó OTP-Mol Bozsik Program alapjainak megteremtése is az ő nevéhez fűződik, amely programot 2005-ben az UEFA az "Európa legértékesebb utánpótlás-nevelési programja" címmel tüntetett ki. 2007-ben kinevezték a felcsúti Puskás Ferenc Akadémiát irányító szakmai testület elnökévé.